2014. február 24., hétfő

A sors és a végzet (3.)

    A sors és a végzet. Mindkettő kételyeket kelt bennünk, amint meghalljuk akármelyiket. Legtöbben azon a véleményen vagyunk, ezek a fogalmak léteznek, csak mindenkinek a nézőpontjától függően, más-más formában.
   Az én részemröl, inkább hiszek a véletlenben, mint a sorsban. Azon a véleményen vagyok, hogy két féle szituáció van. Amikor valami jó történik velünk és ezt probáljuk a sorsra fogni, és amikor valami rossz. Az utóbbi esetben a kifogások listáján úgyszintén legtöbbször a sors kapja meg a dobogós helyek egyikét. Bizonyára legtöbben találkoztak már az esettel, “Igen ezt a sors akarta így, ennek (a rossz dolognak) megkellett történnie”.
A másik eset, amikor valami jó történik, “ Igen ez a csapat nyerte a tornát, a sors is így akarta”, hangzik el a jól ismert mondat. Azt mondom, ezek véletlenek. Pont az a csapat nyeri a kupát, akinek drukkolunk, ez csupan a sok gyakorlásnak és edzésnek köszönhető, de nem a sorsnak… Már inkább hívjuk véletlennek. Az is lehet, valami véletlen folyamán sikerül egy utolsó utáni lökettel nyerni. Ez is inkabb legyen csak egy csodaszerű véletlen, mint ‘sors’. 
     A végzet. Ez már egy sokkal kérdésesebb fogalom. Az őseink genetikai adottságait birtokoljuk születésünk pillanatában. Ezt elviekben befolyásolni nem tudjuk, de ez csak egy alap. Egy meghatározó alap, ami adja tehetségeinket, meghatározza egész életünk kimenetelét. A papírforma szerint, mindenki szabadnak születik. Mindenkinek megvan az esélye olyanná formálni életét, amilyenné csak kívánja. Azonban ezt nem tartom, ilyen egyszerűnek. Aki “rossz” génekkel születik, teszem azt, túlsúlyos szülők gyermeke, megvan az esélye, hogy soha nem lesz normál testalkatú. Nyilván befolyásolhatja, hogy mégis, milyen mértékben lesz túlsúlyos, de akár sok edzéssel izmot is csinálhat túlsúlyából.

      A remény veszik el utoljára. A genetika senkit nem tesz reménytelenné, de valamilyen ismeretlen oknál fogva, mégis megnehezíti egyes emberek életét. Erre szokták mondani, “Valaki valamiben kevesebb, másban több.”  

Ukrajna a polgárháború küszöbén

Mi, a mostani középiskolások, hál’Istennek személyesen nem kellett, hogy megtapasztaljuk azt, mit is jelent a háború. Dédszüleink elbeszéléseiből, könyvekből, filmekből lehetnek erről ismeretink.  
A napokban minden híradás foglalkozott az ukrajnai helyzettel. Ukrajna Magyarországgal szomszédos ország, számunkra sem közömbös, hogyan tudják a kialakult súlyos helyzetet megoldani.Ukrajna főleg a nyugati részét tekintve, csatlakozni szeretne az Eu-hoz. A keleti országrész „oroszbarát” és jelentős az orosz nemzetiségű lakosság számaránya is. Az egyik legfőbb probléma, hogy Ukrajna súlyos pénzügyi problémákkal küzd, nagyösszegű kölcsönök nélkül nem tudja az országot működtetni. Az Eu. képviseli – alapelveit tekintve – a demokratikus értékeket, de nem egy pénzautomata, ahonnan feltételek nélkül áramolhatna a pénz Ukrajnába. 
Oroszország érdekelt az ukránokkal történő jó viszony kialakításában, hatalmas pénzösszegekkel segíti is Ukrajnát, a gázt is olcsóbban értékesíti számukra, de riválisa az Eu-nak. Amennyiben Ukrajna Oroszországgal szakít, az orosz pénzügyi háttér jelentősen megcsappan. A gazdasági kapcsolatok is visszaeshetnek (kereskedelem, beruházások).Az Eu-hoz történő csatlakozás még nem teljesen tisztázott feltételeket jelent, de kezdetét jelentheti egy fejlettebb állami berendezkedésnek, a demokratikus intézményrendszer kialakításának.Ezek nagyon súlyos kérdések. Különböző érdekek ütköznek. 
Az ukrán társadalomban annyi feszültség gyűlt fel, hogy nyílt utcai harcokra került sor, melynek során már robbanóanyagokat, fegyvereket is használtak. Ahol fegyverek kerülnek elő, ott életeket lehet kioltaltani.  
Ahol azonos országban élő emberek egymásra lőnek, vagy más módon alakul úgy a helyzet, hogy egymás életét kioltják, ott nagyon nagy a baj. A történelemből már tanulhatnánk annyit, hogy a társadalmi súlyos kérdéseket tárgyalóasztalnál, józan érveket felsorakoztatva kell és szabad megoldani.

(Wordben írtam 12 es betűmérettel, mert ezt a blogos szerkesztőt nem tudom kezelni, betűméretet se tudom pontosan beállítani. Remélem, ez így megfelelő.)